A tanulás jövője

Az emberek várható élettartama egy ideje világszerte növekszik. Mindenképpen az iparosodott országokban. De ez a helyzet számos feltörekvő országban is. Ehhez társul az a probléma, hogy a munkával töltött életszakaszok elkerülhetetlenül megnőnek. Ennek oka az, hogy számos ország nyugdíjrendszere egyébként összeomlana. És azért is, mert a nyugati világban a születési ráta azt jelenti, hogy egyre kevesebb fiatalnak kell egyre több idős emberről gondoskodnia. Az egész életen át tartó tanulás egyre inkább a figyelem középpontjába kerül. De hogyan néz ki a jövője?

Elit egyetemek mindenkinek?

A Covid-válság kitörése óta nyilvánvalóvá vált, hogy az elit egyetemek, mint a Harvard, a Yale, az Oxford, az INSEAD stb. problémával küzdenek. A diákok gigantikus tandíjaiból finanszírozzák őket. Cserébe minőségi oktatást biztosítanak számukra. Miután a Corona kiürítette a termeket, a főiskolák az internetre költöztek. Persze felmerül a kérdés, hogy miért kell a diákoknak még mindig ennyi pénzt fizetniük? Ezenkívül az e-tanulás digitális tartalma végtelenül sokszorosítható. Elméletileg emberek milliárdjai vehetnének részt az interneten tartott előadásokon. Ez nem változtatna a költségeken.

Ez felvet egy másik problémát: mi a jobb? 1000 diák évi 100 000 dollár tandíjat fizet? Vagy 500.000.000 millió diák fizet 10 dolláros díjat ÉVENKÉNT azért, hogy online tanítsák? Az egyik módszerrel a bevétel 100 millió, a másikkal 5 milliárd. Ilyen különbséggel csak idő kérdése, hogy egy szolgáltató mikor áll elő azzal az ötlettel, hogy az internetről világszerte elismert tanfolyamot kínáljon, a legmagasabb szintű tananyaggal. Mert ahogyan jelenleg kinéz, a hatalmas tandíjakat nem a költségek fedezésére használják, hanem arra is, hogy mesterségesen a kizárólagosság látszatát keltsék, és szándékosan kizárják az embereket. A kiválasztott elithez tartozás érzése sokaknak sok pénzt ér.

A tanulási technikák optimalizálása

A pszichológiában és a pedagógiában rengeteg kutatás folyik a megismerés, a memória, az intelligencia és a szellemi teljesítmény témakörében. Emellett világszerte különböző tanulási módszerek jelentek meg, amelyeket a jelek szerint különösen sikeresnek tartanak. A nyelveket másképp tanítják, mint 30 évvel ezelőtt, akárcsak a matematikát és a természettudományokat.

Várható, hogy a tanítási módszerek és anyagok tovább fejlődnek. Az új ismeretek biztosítják, hogy a tanulók kevesebb idő alatt több információt tudnak elsajátítani. Azok, akik elsajátítják ezeket a technikákat, nagy hasznát veszik az egész életen át tartó tanulásnak.

A jó hír az, hogy a jövőben valószínűleg még 40-50 évesen is gond nélkül lehet majd munkahelyet váltani. Ez azt jelenti, hogy a szorgalmas emberek életük minden szakaszában kereshetik azt a foglalkozást, amelyet a legjobban élveznek.